A cikk igazából a fociról szól, de azt gondolom, hogy szólhatna általánosan a sportról. Az, hogy ki miért és ki miért nem jut lehetőséghez, hogy bizonyítson, az megér egy külön írást. Nem is igazán szeretném ezt most taglalni. Arra szeretnék rámutatni, hogy legtöbb esetben miről is szól az, hogy ki mire viszi, ki mit ér el. Szorgalom, munka, alázat. Talán ez a három tulajdonság a meghatározó. Persze nem árt a tehetség és a szerencse sem.
"A múlton nem szokott rágódni, még akkor sem, ha Klopp azt mondta neki, ha 16-17 évesen látta volna, ha korábban kerül hozzájuk, már az első csapatban játszhatna."
Hát bizony nem is érdemes. Sokszor mondom sportolóimnak, hogy már az egy perccel ezelőtti pillanat is történelem. Persze ahhoz, hogy a jövőnket ki tudjuk "találni", tisztában kell lennünk a múltunkkal, és a hibás döntésekből való helyes következtetés levonása elengedhetetlen a jövőbeli jó döntésekhez. De a mi lett volna ha, nem játszik.
"Két napra érkeztem, azóta, majdnem két éve itt vagyok"
Vannak az életben alkalmak, amikor nem szabad gondolkodni. Szimplán meg kell lépni a dolgot. Nem sok ilyen van, talán egy kézen meg lehet őket számolni, de a győztesek csak attól mások, hogy élnek ezekkel a lehetőségekkel.
"...ami hiányzik belőlem, arra majd ők együtt megtanítanak. Teljesen más felfogás ez, mint amivel otthon szembesültem. Otthon azt hallottam, hogy nincs kész egy játékos, mert nem lehet azonnal használni. Azt is mondják, amit nem tanítottak meg az edzők 14 éves kor előtt, arra már egy felnőtt csapatnál dolgozó szakember képtelen. Itt mintha másként látnák ezt a dolgot. Szerintem amúgy is baromság, hogy nincs fejlődési lehetőség, mert mindig van.”
Ez bizony megérne egy külön írást. Sajnos, mint sok minden másban a sportban is a dolgok idegenben máshogy működnek. Az, hogy a monogram ott van a melegítőn, vagy a bajnokság megnyerését jelentő csillag a csapat logó felett, már itt van. De ez csak külsőség!!
"Amikor Lewandowski idejött, neki sem voltak kiugró fizikai mutatói, de azzal foglalkoztak a klubnál, hová lehet eljuttatni őt. Látjuk, hová jutott. Alig sérült egy szezonban, nem lehet eltolni, olyan erős, és még a kaput is érzi, elég csak azt említeni, négyet vágott tavaly a Real Madridnak."
Ehhez talán csak annyit fűznék hozzá, hogy szakértelem+munka+munka+munka.
"Wagner és Klopp azonban észlelte, hogy emésztem magam, ezért beszélgettek velem. Pontosan tudják, lelkis vagyok, igénylem a beszélgetéseket. És ők ezt nem is tartják degradálónak."
A kommunikáció az, amit nem lehet megtanulni. Valaki vagy képes rá, vagy nem. És itt nem a semmitmondó süketelésre gondolok, hanem egy szóra, egy mondatra, egy gesztusra, amely képes mérkőzéseket eldönteni. Nagyon sok esetben ez talán sokkal fontosabb, mint az edzői képesítés.
„Lelkes voltam én, de csak addig, amíg az edzés tartott. Odatettem magam, de csak napi két órára. Hát itt nem napi kettőre. Klopp egyszer azt mondta, ha megnézem Suboticot, Lewát, Reust a csapatból, mit gondolok, ők ezt a hírnevet, ezt a pénzt és ezt a tudást ingyen kapták a kezükbe? Napi két órákkal? Nem, nagyon sokat tettek érte. Napi nyolc órát vagy annál is többet az edzés 1,5 óráján túl, amikor a maximumon pörögnek. Ők nem mentek haza utána, hanem kint maradtak a pályán, és gyakoroltak még másfelet labdával. Utána bementek a konditerembe, és ott izzadtak. Később meccset elemeztek. Ezt én 20 évesen még nem foghattam fel, de most, 23 éves koromra már teljesen tiszta előttem. A cél is, az odavezető út is.”
Ezt sok fiatal sportoló tükrére felíratnám, hogy minden reggel, fogmosás közben, ez legyen az első dolog, amivel szembesül. Ennél jobban megfogalmazni sem lehet, amit a legjobban hiányolok a mai sportolókból (tisztelet a kivételnek, mert azért akad jó pár). Az alázatot. A legjobban azt sajnálom, hogy a fiatalokat körülvevő sportpéldaképekről leginkább a tetkók, belőtt sérók és a menő cuccok "ragadnak" rájuk, nem a sikerhez vezető verejtékes út. Arról valahogy kevés szó esik, meg valahogy ez nem látszik. Pedig ez nélkül nincs siker és a vele járó pompa sem. Amíg ez nem tudatosul bennük, addig marad a (ál)pompa.
Azt gondolom, hogy a lényeget sikerült kiragadnom, mindenesetre olvasásra ajánlom az eredeti cikket is. Nem kell, hogy bárki egyetértsen vele. Elég, ha csupán elgondolkodik rajta.
http://sportgeza.hu/futball/2014/03/04/bajner_sorsan_latszik_a_hazai_futballvaksag/
(foto: uefa.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése