Szóval nekiláttunk a 2014/15 bajnoki évnek, a szokáso(m)knak megfelelően egy alapos felkészítéssel. Külön öröm volt számomra, hogy ezen a felkészülésen az egyesület más csapataiból is megjelentek páran, akik becsülettel végezték a közös munkát. A nyári felkészülésbe kiválóan beleillett a Lengyelországi kitérőnk.A bajnokságnak csonkább csapattal vágtunk neki, hiszen négy játékossal kevesebben lettünk. Ketten Finnországban, egyikük Szlovákiában koptatja tovább a sportcsarnokok padlóit, valamint egy játékosunk külföldre költözött. Volt, aki már a szezon elején jelezte, hogy munkája kapcsán kevesebb időt tud szakítani a sportra, de mivel szeretem a kihívásokat nekivágtunk ilyen felállásban is. :)
A bajnokság lebonyolítása annyiban változott az előző évhez képest, hogy rájátszás nélküli mindenki mindenkivel oda-vissza kétszer rendszer alakította ki a végleges sorrendet.
A bajnokságban résztvevő csapatokat ismertük, ezek száma, illetve összetétele nem változott szinte abszolút, így tudtuk, hogy bár nem lesz könnyű, de talán lesz esélyünk megismételni a tavalyi eredményünket.
A szezon első fele nem alakult az elvárásaimnak megfelelően, hiszen december 31-én, igaz még a 16 mérkőzésünkből csupán hatot játszottunk le, de 2 győzelem, 1 döntetlen és 3 vereség volt a mérlegünk. Szabadkozhatnék bár azzal, hogy a győzelmeink (19:3, 9:4) fölényesek voltak és a vereségeink (7:11, 5:6, 7:8) egy hajszálon múltak, de aki ismer az tudja, hogy rohadtul nem érdekel, csak az mi világít a mérkőzés lefújásának pillanatában az eredményjelzőn.
A többi csapat mérkőzéseinek eredményét nézve kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy egy kiegyenlített bajnokságot zárunk tavasszal. Volt előttünk még tíz mérkőzés és tudtam, hogy ezt a legkisebb teljesítményingadozással kell megoldanunk.A következő hat mérkőzésünk az őszi szezonkezdésnél jobban sikerült (3 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség), és nem titkoltan dobogós helyezésre pályáztunk négy fordulóval a bajnokság vége előtt. Bár a játék képe még sokszor hagyott kívánnivalót maga után, bizakodó voltam, és ezt próbáltam a lányokra is ráragasztani. Persze az őszi részhez hasonlóan a többi csapat is erősen próbálta tartani a lépést egymással, és egy nagyon szoros véghajrának néztünk elébe.
Aztán jött az amit a legszörnyűbb rémálmaimban sem mertem volna álmodni. Persze ezekben az álmokban legalább lett volna lehetőségem kihasználva gyorsaságomat elmenekülni, vagy legalább megküzdhettem volna azokkal a démonokkal, amik a valóságban maguk alá gyűrtek, és nem tudtam mást tenni csak tehetetlenül elviselni ezt. De hogy konkrét legyek, az utolsó négy meccsünkön kétszer döntetleneztünk, kétszer pedig kikaptunk (7:7, 7:7, 3:5, 4:11). Persze ez a sportban benne van.
De az én sportomban rohadtul nincs!!!!
Mert kifogásokat keresve elmondhatnám, hogy kevesebben voltunk, hogy az ellenfeleink jobbak voltak, hogy a bírók ellenünk ítéltek, vagy hogy a lányoknak rossz napja volt. Sajnos ennek még a fele sem igaz. Az igazságot csupán egy elhíresült kiszivárogtatott politikai közléssel tudnám jellemezni. Ennek vulgaritása miatt viszont ezt most mellőzném. A lényeg hogy saját magunknak köszönhetően a bajnoki szezont a negyedik helyen zártuk. Az objektív okokat ennek az írásnak a folytatásaként azok, akikre ez tartozik továbbolvashatják, és remélem belső vita vagy elemzés tárgyát fogja képezni.A tényeknél maradva azért nem engedhetek el pár adatot.
16 mérkőzésen sikerült 121 gólt ütnünk (tavaly 14 mérkőzésen 65 gól), ami a szezon legtöbb
ütött gólja lett, és a csapat történetének (7,56 mérkőzésátlag) legjobb mérkőzésen ütött gólátlaga. Az egyéni statisztikában magasan az első Vértesi Nicole lett 61 ponttal (36 gól - 25 gólpassz) (a második helyezettnek 46 pontja van), negyedik Huszár Ági 43 ponttal (27 - 16), és hatodik Gyugos Bea 37 ponttal (16 - 21), vagyis az egyéni pontozásban az első hatban az egyik támadó sorunk mindhárom tagja szerepel, így joggal mondhatjuk ezt a sort a liga legerősebb támadósorának.
A bajnokság kiegyenlítettségét (vagy a csapatok teljesítményének ingadozását) mi sem mutatja jobban, hogy a bajnokság negyven mérkőzésén fele rettentően szoros volt (10 döntetlen, valamint 10 mérkőzés végződött 1-2 gólos különbséggel).
Szóval a mutatóink a fent leírtak alapján jók voltak, viszont ez is kevés volt a dobogós helyezéshez.
DE....
A bajnoksággal párhuzamosan folynak küzdelmek a női Magyar kupában is, ahol a női mezőny gárdája szintén megmérettette magát. Itt viszont sikerült kárpótolni azt ami a bajnokságban elúszott. Történt ugyanis, hogy ezen a hétvégén (igen egy nappal korábban, hogy Wawrinka Roland Garros győztes lett :) ) szombaton Mohácson kupadöntőt játszottunk. Ééééééééés nyertünk!!!! De hogyan??
Azért két szezon alatt egy bajnoki és egy kupa arany nem olyan rossz ugye??? ;)
KÖSZ CSAPAT!!!
Mózes Réka, Miklós Rita,
Marton Fanni, Takács Anna, Juhász Vivi, Tóth Dóri,
Váradi Vivi, Kiss Klára,
Gujtman Reni,
Buglák Martina, Buglák Kincső, Gyugos Bea, Huszár Ági, Vértesi Nicole
